Kapcsolat

Új közbeszerzési törvény várható 2015-ben

13. április 2015
Új közbeszerzési törvény készül
A közbeszerzések újraszabályozását a piacinál magasabb árakkal szembeni fellépés és az Európai Bizottság kritikáinak kezelésével indokolja a Miniszterelnökség, szem előtt tartva a hazai kis- és középvállalkozások érdekeit, továbbá az új uniós közbeszerzési irányelvek átültetésével. A verseny hiánya miatt megfogalmazott európai bizottsági kritikáról bővebben itt olvashat.

Tavaly a nemzeti eljárásrendben a közbeszerzések 56 százalékát az úgynevezett háromajánlatos eljárások keretében bonyolítottak le - ezek "a nyilvánosság kizárásával és a verseny korlátozásával zajló eljárások". A készülő új közbeszerzési törvényben Miniszterelnökség kiterjesztené ezek alkalmazhatóságát - de némi nyilvánosságot is biztosítana.
 
A kormány komolyan átalakítaná az uniós értékhatárokat el nem érő (kisebb értékű), a közösségi irányelvek által le nem fedett, nemzeti hatáskörben lebonyolított közbeszerzési eljárások szabályait is. A várhatóan a második negyedévben elkészülő új közbeszerzés törvény speciális kivételi esetköröket is felsorolna, amelyekre nem kell közbeszerzést lebonyolítani a közpénzeket költő szervezeteknek - derül ki a Miniszterelnökség koncepciójából, amiről a kormány novemberben döntött.
A leglényegesebb változás, hogy az eljárások időtartamát és a szerződéskötési moratóriumot rövidítenék, továbbá megemelnék az úgynevezett háromajánlatos eljárások alkalmazhatóságának értékhatárát: áru és szolgáltatás vásárlásakor 25-ről 60 millióra, építési beruházásoknál 150-ről 500 millióra - így ez az eljárás jóval szélesebb körben lesz alkalmazható.
A háromajánlatos eljárásoknál az ajánlatkérőnek nem kell nyilvánosan meghirdetnie a beszerzését, elegendő három, általa kiválasztott ajánlattevőt felkérni ajánlattételre. (Csak az eredményről kell tájékoztatót közzétennie, az ajánlattevők nevéről és a nyertes árról.) Ezekről az eljárásokról írja azt a Miniszterelnökség javaslata is, hogy a "nyilvánosság kizárásával és a verseny korlátozásával zajló eljárások", amelyek széles körű alkalmazásának gyakorlatát folyamatosan kifogásolják az európai uniós intézmények. A kritikát most azzal védené ki a jogalkotó, hogy ezeket az eljárásokat két részre osztaná, és a magasabb értékűeknél némi nyilvánosságot biztosítana.

Egyszerű, de mégis bonyolult
Ha a beszerzés becsült értéke áru- és szolgáltatásvásárláskor nem éri el a 18 millió, építési beruházás megvalósításánál a 100 millió forintot, maradna a jelenlegi gyakorlat (nyilvános hirdetmény közzététele nélkül, három ajánlattevőt kérhetnek fel ajánlattételre), de a szabályokat tovább egyszerűsítenék: eltörölnék az ajánlattételi határidőt és a kötelező alkalmassági vizsgálatot, 5 napra csökkentenék a szerződéskötési moratóriumot, és csak minimális formai előírást szabnának. Nagyon gyorsan le lehetne bonyolítani ezeket a beszerzéseket.
A második csoportba azok a beszerzések kerülnek, amelyeknél az előzetesen becsült érték áru- és szolgáltatásvásárláskor 18 és 60 millió forint között, építési beruházásnál 100 és 500 millió forint között van - ezeknél is maradnának a "három ajánlattevős" eljárási szabályok, de bizonyos adatokat nyilvánosságra hoznának. Mégpedig egy külön erre létrehozott felületen a Közbeszerzési Hatóság honlapján, de nem az itt elérhető Közbeszerzési Értesítőben (KÉ), mivel ezek nem szabályos ajánlati felhívások lesznek, hanem csak az eljárás alapadatait (ajánlatkérő, tárgy, CPV-kód, teljesítés ideje, elérhetőségek) tartalmazó tájékoztatók.
Ezeket legalább három nappal az eljárás tervezett megindítását megelőzően kellene ezen az új felületen közzétenni. - Ez azt is jelenti, hogy a közbeszerzéseken érdekelt ajánlattevőknek ezután már nem csak az uniós közbeszerzési értesítőt (Tenders Electronic Daily, a nagyobb értékű közbeszerzéseknek), a magyar KÉ-t (a nemzeti eljárásoknál), hanem ezt az új webes felületet (a magasabb értékű háromajánlatos eljárásoknak) is figyelniük kell.

A háromajánlatos eljárásformát lehetne alkalmazni az építési beruházásoknál 500 millió és 1,5 milliárd forint becsült értékű közbeszerzéseknél is, ám ezt az uniós eljárásrend szerint kellene lebonyolítani, de könnyítésekkel - derül ki a Miniszterelnökség koncepcionális javaslatából.
A nemzeti eljárásrendben megmaradna a jelenlegi közbeszerzési törvény 123. paragrafusa szerinti, az ajánlatkérő által szabadon alakított eljárási szabályok alapján lebonyolított, hirdetménnyel induló közbeszerzés lehetősége is.

A kisvállakozásoknak jó lesz
A hazai kkv-nak komoly könnyítést jelent, hogy az új közbeszerzési szabályozásban a kötelezően nyújtandó előleg biztosíték nélkül lenne igénybe vehető.
A kkv-k jogérvényesítését segítené továbbá a jogorvoslati díjak százalékos mértékének csökkentése - a díj a kisebb értékű eljárásokban csökkenne, a nagyobb értékűeknél viszont továbbra is magas lenne, hogy megelőzzék a jogorvoslat "visszaélésszerű alkalmazását".
A nemzeti eljárásoknál tervezett egyszerűsítések a jogalkotó szerint segítik a helyi kisvállalkozói réteg sikeres szereplését a közbeszerzéseken. A kis értékű beszerzések (a 60 millió alatti áru- és szolgáltatásvásárlások, 500 millió forint alatti építési beruházások) esetében alkalmazott rendszer azt szolgálja, hogy a kis- és középvállalkozások jobban hozzáférjenek ezen megrendelésekhez - áll a javaslatban.

Gyorsítás és egyszerűsítés
Az új uniós irányelv lehetővé teszi az eljárások lerövidítését. Így a nemzeti eljárásrendben is csökkennének az ajánlattételi határidők, például nyílt eljárásnál 35 napra, amely elektronikus benyújtás esetén 30 napra rövidíthető, kivételesen, sürgősség esetén pedig lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni 15 napos ajánlattételi határidővel.
hető az ajánlattevőktől, a referenciák körében érvényesíteni kell a műszaki egyenértékűség követelményét is.
Az ajánlatok értékelésében is változás várható. Az értékelés során előnyben kell részesíteni azon ajánlattevőket, amelyek új munkahelyeket teremtenek, valamint amelyek árui és szolgáltatásai minőségi, innovatív vagy szociális jellemzőik révén hozzáadott értéket képviselnek. Az értékelési szempontrendszerek új megközelítésű alkalmazása hozzájárul a fejlődőképes hazai vállalkozások növekedéséhez és versenyképességük fokozásához - olvasható a Miniszterelnökség javaslatában.
A korlátozott nyilvánosságot és versenyt kedvelik legjobban az ajánlatkérők

Tavaly már a háromajánlatos eljárás volt a legnépszerűbb eljárási forma a nemzeti eljárásrendben lebonyolított közbeszerzéseknél, a lezárult összesen 7076 darab eljárásból 3955 eljárást (56 százalék) ebben az eljárási formában bonyolították le az ajánlatkérők - derül ki a Közbeszerzési Hatóság 2014-es statisztikájából.

Forrás: Napi.hu









 

A tender-ertesito.hu nem felelős a linkelt oldalakon megjelenő tartalmakért.